Klímasemlegesség – mit is jelent ez pontosan?

Szerencsére egyre gyakrabban kerül elénk a sajtóban, az interneten, de akár a hétköznapi beszélgetésekben is a klímasemlegesség kifejezés. Talán azonban még mindig sokan vannak, akik nincsenek tisztában ezzel a fogalommal. Pedig egyáltalán nem ártana ismerni, hiszen a mindennapjainkat is egyre jobban meghatározza, főként amiatt, mivel számos változás indul és indult már el ezen a téren – olyanok, amelyek valóban minden polgárt érintenek.

Ráadásul Magyarországnak ambiciózus célja van ezen a területen. Magyarország 2050-re nettó klímasemleges ország szeretne lenni, ami azt jelenti, hogy nem bocsát ki több szén-dioxidot, mint amennyit az erdői el tudnak nyelni – összegezte a kitűzött feladatot Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a közelmúltban.

A terv természetesen nem könnyű, hiszen nem pusztán arról van szó, hogy a környezetszennyező létesítményeket megszüntetjük, bezárjuk. Sőt, hazánknak sikerült elérnie, hogy az utolsó vizsgált évre, 2019-re 32 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást a referenciaévnek számító 1990-hez képest – ám mindezt gazdasági növekedés mellett! Azaz egyértelmű, hogy a zöld átmenet gazdaságilag megtérülő folyamat is lehet. Ezzel a 32 százalékos értékkel egyébként hazánk az EU első harmadában foglal helyet.

Fontos ugyanakkor, hogy a zöld átállás komoly társadalmi támogatottságot kapjon. Szerencsére egyre többen kezdik belátni, hogy a környezetszennyező lakossági vagy ipari rendszerek kiváltása korszerűbb, zöld energiára nemcsak klímabarát beruházást jelent, hanem jóval olcsóbb is lehet a későbbiekben a mindennapi élet vagy egy cég működése.