A komposztálás pozitív hatással van bolygónkra!
A komposztálás az egyik legjobb üzlet, amit a természettel köthetünk.
Mi is az a komposztálás?
A komposztálás bolygónk természetes és saját módja az újrahasznosításra.
A komposztálás során a lebomló szerves hulladék értékes talajjavító anyaggá alakul át. Ehhez nincs is másra szükség, mint egy komposztálóra és néhány gombára, illetve apró taljban bujkáló élőlényre. Nekünk igazából csak az előbbit kell előállítanunk, az utóbbiakról a természet gondoskodik. A legolcsóbb és legkisebb környezetterheléssel járó megoldás az, amikor helyben, a kiskertben, az udvaron van lehetőségünk komposztálni Szobanövényeink, kertünk, de az utcai fák is különösen hálásak lesznek a tápanyagban gazdag komposztért, és tápoldatra sem kell költenünk. A komposzt tehát leegyszerűsítve. A talaj számára gyógyír számunkra pedig valódi kincs.
A komposztálás folyamata
Röviden amire szükség van: oxigén, nedvesség, tápanyag. A komposztálás alapja a jó oxigénellátás.A házi komposztáláshoz nem feltétlenül van szükségünk komposztáló ládára, sőt még gödröt sem muszáj ásnunk, elég, ha összegyűjtjük a kert egyik részében a komposztba szánt zöldhulladékot. Ha nincs erre lehetőségünk vagy szeretnénk kompaktabban megoldani, vásárolhatunk komposztládát vagy keretet, esetleg magunk is készíthetünk műanyagból.
Mi az, ami belekerülhet a komposzt ládába?
- Zöldség, gyümölcs, kávé és tea zacc, tojáshéj,
- virágföld, növényevő kisállatok ürüléke, faforgács,
- hamu, levágott fű, gyomok,
- gyapjú, pamut, lenvászon.
Mi az, ami semmiképp nem kerülhet a komposztálóba?
- festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék
- szintetikus, illetve nem lebomló anyagok
- ételmaradék, hús, csont – bár ezek lebomlanak – ne kerüljenek a komposztálóba a kóbor állatok, rágcsálók és a fertőzést terjesztő legyek miatt
- fertőzött, beteg növények
- húsevő állatok alól származó alom – szintén a fertőzés veszélye miatt
- veszélyes, magas nehézfémtartalmú anyagok (nagy forgalmú utak melletti növényi hulladék)
Lépésről lépésre
1. Gyűjtés: Konyhai zöldhulladékaink gyűjtéséhez használjunk egy megfelelő nagyságú tárolóedényt, lehetőleg fedővel, amit nyáron ajánlatos naponta, télen hetente a komposztálóba üríteni.
2. Aprítás: A gyorsabb lebomlás érdekében ajánlatos a komposztálóba kerülő anyagokat kisebb darabokra aprítani.
3. Feltöltés: A komposztáló aljára tegyünk valamilyen durva anyagot, pl. faaprítékot, hogy a levegőzést alulról biztosítsuk. Erre, ha van kész komposztunk rakjunk belőle egy keveset a folyamat gyorsabb beindításához. Erre rétegezzük a konyhából és a kertből kikerülő különböző fajtájú szerves hulladékokat. Zöldebb, nedvesebb, nitrogénben gazdagabb hulladékra fásabb, szárazabb, tehát szénben gazdagabb anyagokat rétegezzünk. A rétegek közé adhatunk adalékanyagokat (földet, kőzetlisztet, vagy szilikátásványokat: zeolitok, riolittufa), melyek javítják a komposzt minőségét, továbbá megkötik a helytelen kezelés miatt keletkező kellemetlen szagú gázokat is. Savanyú talajoknál jó talajjavító a mészkő, a márga és a dolomit őrölt formában. Gipszet használhatunk szikes talajoknál, mert semlegesítik a lúgosságot. A komposztálásnál nincs szükség különleges serkentő anyagra, mivel földdel, illetve nem teljesen érett komposzttal ugyanolyan jól beindíthatjuk a folyamatot.
4. Keverés: Komposztkészítésnél fontos a keverés és az átrakás! A bomlási folyamat első szakaszának végén (5-6. hét) keverjük ismét jól össze a komposzthalmunkat. Hogy jobb minőségű komposztot kapjunk, a keverést 6-8 hetente ismételjük. A keverések alkalmával marokpróbával tudjuk ellenőrizni, és szükség esetén beállítani a nedvességtartalmat.
Miért fontos földünkre nézve a komposztálás?
A komposztálás jelentősen csökkenti az emberiség által termelt hulladék mennyiségét azáltal, hogy a szerves anyagokat nem kell elszállítani és a szeméttelepeken tárolni. A komposzt készítése és alkalmazása megakadályozza a talajok romlását, amit ma a túlzott műtrágyahasználat okoz, így visszaállítja a természetben az anyagok helyes körforgását. A komposztáló ember természetszemlélete pozitívan változik, felismeri a fogyasztói társadalom életmódjában rejlő veszélyeket, és igyekszik ezeket a hatásokat csökkenteni.
A komposztálás iskolai alkalmazása jól kapcsolható a természettudományos tantárgyakhoz, környezeti neveléshez, ezáltal életszerűvé, színesebbé teszi a tananyagot.