Rovarok a hulladékgazdálkodásban

A rovaroknak az első megtermelt hulladékok óta hatalmas szerepük van azok kezelésében: ezeket a kezdetben még kizárólag biológiailag bontható anyagáramokat a természetben is ők kezdik el lebontani. A rovarok, mint a makrofauna lebontó szervezetei, elősegítik az anyag aprózódását, ezáltal megsokszorozzák annak fajlagos felületét. Az így fizikailag átalakított anyagot hatékonyabban tudják a mikroorganizmusok lebontani. A rovarok tápcsatornájában azonban biológiai átalakítások is történnek: a nehezen bontható, hosszú szénláncú vagy aromás gyűrűs vegyületeket enzimjeik segítségével könnyebben bontható közti termékekké alakítják át.

Ezen tulajdonságuk révén kézenfekvőnek tűnik a rovarokat bevonni a biohulladékok hasznosításába. A rovarok alkalmazásából nem csak a lebontás hatékonyságának növelésével profitálhatunk a hulladékgazdálkodásban. Amellett, hogy átrágják magukat a szubsztráton és átalakítják azt, a felépített biomasszájuk sok eleme gazdasági haszonnal kecsegtet. A felépített kitinvázukból egy sokoldalúan hasznosítható biopolimer, a kitozán állítható elő, míg fehérjetartalmuk alternatívát nyújthat a génmódosított szójából származó fehérjével szemben az állatok takarmányozásában.

A hazánkban képződő szerves hulladékokban hatalmas potenciál van, akár 12 millió tonna rovarfehérjét is elő lehetne állítani évente. A technológia alkalmazása a rovartakarmánynak alkalmas hulladékokat előállítók (pl. vendéglátásban keletkező hulladékok, piacokon keletkező hulladékok) és a lakossági biohulladékok kezelésére hagyományos technológiákat alkalmazók számára a tevékenységek diverzifikálását és a vállalkozások jövedelmezőségének növelését teszi lehetővé. A rovarokra alapozott hulladékkezelési eljárás a hagyományos technológiák használatánál és végtermékek előállításánál (pl. komposzt előállítás) nagyságrenddel magasabb árbevételt képes biztosítani. A biopolimerek piaca ugrásszerű növekedését figyelembe véve a kitozánra jelentős kereslet várható az elkövetkező évtizedekben. A két anyag széleskörű felhasználása nagy előrelépést jelenthet a biomassza alapú és a körforgásos gazdaság megteremtésében is. 

A legfrissebb tanulmányok bebizonyították, hogy a rovarok nem csak a biohulladékok bontására képesek, hanem egyes fajok – mint pl. a lisztbogár – tápcsatornájában olyan enzimeket termelő baktériumok élnek, amelyek a polisztirol átalakítására képesek. Ez a felfedezés megoldást jelenthet a hulladékgazdálkodásban sok gondot okozó expandált (habosított) polisztirol hulladékok hasznosítására is.